A kozmetikai műanyag tubusok, egy kényelmes és gazdaságos csomagolóanyag, széles körben használt és népszerű a napi vegyiparban. A kiváló minőségű tubusok-megvédhetik a tartalmat, és javíthatják a termék imázsát, így segítve a napi vegyipari cégeket, hogy több fogyasztót szerezzenek meg.
Az anyagok kiválasztása és minősége kulcsfontosságú a tömlő minőségének biztosításához, ami közvetlenül befolyásolja a tömlő feldolgozását és végső felhasználását. A műanyag tömlők anyagai közé tartozik a polietilén (a testhez és a végsapkákhoz), a polipropilén (a kupakokhoz), a mesterkeverék, a zárógyanták, a nyomdafestékek és a lakkok. Ezért bármilyen anyag kiválasztása közvetlenül befolyásolja a tömlő minőségét. Az anyagválasztás azonban függ a higiéniai követelményektől, a záró tulajdonságoktól (oxigén- és vízgőzzáró követelmények, illatanyag-megtartás stb.), valamint a vegyszerállóságtól is.
A tömlőanyag kiválasztása: Először is, a felhasznált anyagoknak meg kell felelniük a vonatkozó higiéniai szabványoknak; a nehézfémeket, fluoreszcens anyagokat és egyéb káros anyagokat meghatározott határokon belül kell szabályozni. Például az Egyesült Államokba exportált tömlőknek polietilént (PE) és polipropilént (PP) kell használniuk, amelyek megfelelnek az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) 21 CFR 117.1520 szabványának.
Anyagzáró tulajdonságok: Ha a napi vegyi termékek csomagolásának tartalma különösen érzékeny az oxigénre (például egyes fehérítő kozmetikumok), vagy erősen illékony illatanyagokat (például illóolajokat, zsírokat, savakat, sókat és egyéb korrozív vegyi anyagokat) tartalmaz, akkor öt-rétegű ko-extrudált csövet kell használni. Ennek az az oka, hogy az öt-rétegű ko-extrudált csövek (polietilén/kötőgyanta/EVOH/kötőgyanta/polietilén) oxigénáteresztő képessége 0,2-1,2 egység, míg a közönséges egy-rétegű polietilén cső oxigénáteresztő képessége 105{0{0}050. Egy bizonyos idő alatt az etanol tömegvesztesége a koextrudált csövekben tízszer kisebb, mint az egyrétegű csövekben.
Anyagok merevsége: A napi vegyipari cégek eltérő követelményeket támasztanak a csövek merevségével szemben. Tehát hogyan lehet elérni a kívánt merevséget? A csövekben általában használt polietilén főként kis-sűrűségű polietilén, nagy-sűrűségű polietilén és lineáris, kis-sűrűségű polietilén. A nagy-sűrűségű polietilénnek jobb a merevsége, mint a kis-sűrűségű polietilénnek; ezért a nagy-sűrűségű polietilén és a kis-sűrűségű polietilén arányának beállításával a kívánt merevség érhető el.
Anyagok vegyszerállósága: A nagy-sűrűségű polietilénnek jobb a vegyszerállósága, mint a kis-sűrűségű polietilénnek. Anyag időjárásállósága: A tömlő rövid -vagy hosszú-távú teljesítményének szabályozásához olyan tényezőket kell figyelembe venni, mint a megjelenés, a nyomás-/esésállóság, a tömítési szilárdság, a környezeti feszültségre gyakorolt repedésállóság (ESCR-érték), valamint az illat- és hatóanyag-veszteség.
Masterbatch kiválasztása: A mesterkeverék döntő szerepet játszik a tömlő minőségének ellenőrzésében. Ezért a mesterkeverék kiválasztásakor a felhasználó cégeknek figyelembe kell venniük annak jó diszpergálhatóságát, szűrési és hőstabilitását, időjárásállóságát és termékállóságát. A termék ellenállása különösen fontos a tömlő használata során; ha a mesterkeverék nem kompatibilis a csomagolt termékkel, a színe bevándorol a termékbe, ami súlyos következményekkel járhat. Ezért a napi vegyipari cégeknek stabilitási vizsgálatokat kell végezniük új termékeken és tömlőkön (gyorsított tesztelés meghatározott feltételek mellett).
Lakktípusok és jellemzőik: A tömlőkön használt lakkokat UV--keményített és hővel-szárított típusokra osztják, és tovább oszthatók fényes és matt felületekre. A lakkok nemcsak esztétikailag tetszetős vizuális hatást biztosítanak, hanem védik a tartalmat, és bizonyos záró tulajdonságokat biztosítanak az oxigénnel, vízgőzzel és illatanyaggal szemben. Általában a hőkezelt lakkok jó tapadást biztosítanak a későbbi melegsajtolás és szitanyomás során, míg az UV-lakkok jobb fényt biztosítanak. A vegyipari cégek termékeik jellemzői alapján választhatják ki a megfelelő lakkot. Ezen túlmenően a kikeményedett lakkok jó tapadásúak, sima, lyukas felületűek, ellenállnak a hajlításnak, kopásnak és korróziónak, és nem színeződhetnek el a tárolás során.
A csőtesttel/sapkával szemben támasztott követelmények:
1. A csőtest felületének simának kell lennie, csíkoktól, karcolásoktól, szakadásoktól és zsugorodási deformációtól mentesnek. A csőtestnek egyenesnek és nem hajlítottnak kell lennie, egyenletes falvastagsággal. A falvastagságra, hosszra és átmérőre vonatkozó tűréseknek a megadott tartományon belül kell lenniük.
2. A tubussapkát és a csőtestet biztonságosan össze kell kötni. Az összekötő vezetéknek rendezettnek, esztétikusnak és egyenletes szélességűnek kell lennie. A cső kupakja a csatlakoztatás után ne legyen ferdén.
3. A cső kupakjának és kupakjának jól illeszkednie kell, simán csavarja be és ki, csúszás nélkül a megadott nyomatéktartományon belül. A cső és a kupak között nem lehet víz vagy levegő szivárgás.
Nyomtatási követelmények: A rugalmas csöves feldolgozás általában ofszetnyomást (OFFSET) használ. A legtöbb felhasznált tinta UV--keményedésű, erős tapadást és színállóságot igényel. A nyomtatott színnek a megadott mélységtartományon belül kell lennie, a regisztrációs pozíciónak pontosnak kell lennie, 0,2 mm-en belüli eltéréssel, a szövegnek pedig teljesnek és világosnak kell lennie.
A műanyag kupakokkal szemben támasztott követelmények: A műanyag kupakokat általában polipropilénből (PP) fröccsöntik. A jó-minőségű műanyag kupakokon nem lehetnek nyilvánvaló zsugorodási nyomok vagy sorja, sima elválási vonalak, pontos méretek, és simán illeszkedhetnek a cső végéhez. Normál használat során nem keletkezhet ridegség, repedés vagy egyéb szerkezeti károsodás. Például megfelelő nyitóerő mellett a kupaknak több mint 300 hajtást kell ellenállniuk törés nélkül.
