Az egységes tintafedés és az élénk, tiszta színek alapvető követelményei a csomagolási termékek minőségének. A nyomtatási színkülönbségek azonban gyakori probléma. A színeltérés okai sokrétűek, beleértve a nyomtatási folyamat hibáit és a nyersanyagokkal kapcsolatos problémákat. Az alábbiakban felsorolunk néhány tényezőt, amelyek hozzájárulnak a nyomtatás színkülönbségéhez:
A színeltérés, más néven eltérés egy olyan jelenség, amikor a nyomtatott termék színe nem egyezik a mintával, vagy a képek felülnyomása színkeverést eredményez. Ez kisebb esetekben befolyásolhatja a termék minőségét, és egy teljes tétel selejtéhez vezethet. A színeltérés tipikus minőségi hiba a nyomtatásnál. Ezért a nyomtatási feltételek és a tinta színe közötti kapcsolat helyes megértése kulcsfontosságú a tinta minőségének pontos ellenőrzéséhez és a színkülönbségek megelőzéséhez.
01. Nem megfelelő nyomás: A nyomtatási nyomás a tintaátvitel egyik feltétele. Mivel a nyomólap felülete soha nem teljesen sík, és a papír felületén elkerülhetetlenül vannak enyhe egyenetlenségek és vastagságváltozások, az elégtelen vagy egyenetlen nyomtatási nyomás könnyen egyenetlen tinta sűrűséghez vezethet a nyomtatott tintarétegben.
Nem megfelelő nyomás Az ideális nyomtatási eljárások a "három síkságon" alapulnak: a nyomólapnak, a hordozónak és a hátlapnak viszonylag síknak kell lenniük. Ez vékonyabb festékréteget tesz lehetővé, és a kiegyensúlyozott nyomtatási nyomás révén egyenletesebb tintaszín érhető el a nyomtatott terméken. Ha a nyomtatási nyomás elégtelen vagy egyenetlen, rossz érintkezés lép fel a hátlap és a nyomtatólemez között. Ilyen esetekben a kívánt vizuális hatás eléréséhez a tintakészlet növelése szükséges, de ez nem csak a tintafogyasztást növeli, hanem könnyen színeltérésekhez és elkenődési problémákhoz is vezet.
Ezért a színeltérések elkerülése érdekében kulcsfontosságú a „három síkság” megtartása, valamint az egyenletes és állandó nyomás alkalmazása. Nagy-felületű magasnyomásos eljárással (rotációs vagy síkágyas présgépekkel) végzett nyomtatáshoz a legjobb, ha fém hátlapot használ. Ez az anyag jobb síkságot és tartósságot biztosít, stabilabb nyomtatási nyomást biztosít, és megakadályozza a nyomásingadozások okozta színeltéréseket.
02. A tintahenger hibái: Az ofszet és magasnyomású nyomtatási eljárásokban a tintahengerek minősége döntő szerepet játszik az egyenletes tintaszín elérésében. (A kép forrása: Baidu Images) A nyomtatógépek jellemzően háromféle görgőt tartalmaznak: továbbító görgőket, elosztó görgőket és felhordó görgőket. Ezek közül a továbbító görgők és a felhordó görgők gyakorolják a legnagyobb hatást a tinta sűrűségére. A tintahengerek rugalmassága, viszkozitása, központosítása, keménysége és felületi simasága nagymértékben meghatározza a nyomtatott termék tintaszínminőségét.
Ha a felhordó henger gyenge rugalmasságú, nem megfelelő viszkozitású, henger excentrikus, túl kemény a ragasztója vagy gyenge a ragasztási simasága, akkor a nyomtatás során könnyen előfordulhat egyenetlen vagy instabil tintafelhordás, ami inkonzisztens tintaszínt eredményez a különböző nyomatokon.
Ezért jó{0}}minőségű tintahengereket kell használni a színes termékek nyomtatásához, hogy a nyomtatólemezre felvitt tinta viszonylag egyenletes maradjon minden egyes nyomtatási ciklusban. Nagyméretű nyomatok esetén a tintahengereket a nyomtatás során rendszeresen meg kell tisztítani, hogy eltávolítsák a papírport és a szennyeződéseket, biztosítva ezzel az egyenletes tintaeloszlást és megelőzve a színeltéréseket.
Másrészt a tintahenger és a tintahenger érintkezési helyzetét be kell állítani. Az automatikus nyomdagépek általában több festékezőeszköz-készlettel rendelkeznek az egyenletes tintakibocsátás elérése érdekében. Ha azonban gyenge az érintkezés a gumihenger és a festékhenger között, elkerülhetetlenül nem lesz elegendő és egyenetlen tintaátvitel, ami egyenetlen tintasűrűséget eredményez a nyomtatott felületen. Ennek megoldására a gumihenger tengelyvégeit úgy kell beállítani, hogy egyenletes érintkezést biztosítson a görgő és a görgő között. A beállítás után egy 5-mikron acélszalag helyezhető a görgő és a görgő közé a húzó-teszthez; az ellenállásnak észrevehetőnek kell lennie a szalag húzásakor.
Ezenkívül be kell állítani a festékhenger és a nyomólap érintkezési helyzetét. Ha a festékhenger túl magasra van állítva, a nyomtatólemez nem kap egyenletes és elegendő tintafedettséget, és a görgő megcsúszhat a lemezen, ami nyomatcsíkokat okozhat.
Ha a tintahenger túl alacsonyra van állítva, a nyomólap tintarétegét az orvosi penge magával húzza, ami színeltérést okoz a nyomtatott termékben-világosabb tinta a megfogó hegyénél és sötétebb tinta a hátsó élnél. A festékhengert és a nyomólapot párhuzamos és egyenletes érintkezési állapotba kell állítani. Csak a festékhenger és a lemez érintkezési helyzetének pontos beállításával biztosítható a tintaszín egyenletessége a nyomtatott termékben.
03. Hibás tintafeldolgozó eszköz: Ha a tintaszökőkút-henger rosszul központosítható vagy elhasználódott és deformálódott, a tintaszökőkút acéllemeze is elkopott és deformálódott, vagy a tintaszökőkút görgőjének forgását szabályozó mechanizmus meghibásodik, a nyomtatási folyamat során a tintaszállítás instabillá válik, ami szintén színeltéréseket okozhat a nyomtatásban. Megfelelő intézkedéseket kell tenni ennek kezelésére, hogy elkerüljük a nyomtatási színeltéréseket.
Ezenkívül ügyelni kell a festékező eszköz megfelelő beállítására. A tintaszökőkútban lévő tinta mennyiségét mindenhol növelni vagy csökkenteni kell. Két beállítási mód létezik: az egyik a tintaszökőkút acéllemeze és a tintatovábbító (festő) görgő közötti hézag beállítása; a másik a tintatovábbító görgő forgási ívének beállítása. Ha a tinta viszonylag vékony, az acéllemez és a vasgörgő közötti hézagot nem szabad túl nagyra állítani, hogy elkerüljük a tinta szivárgását és az egyenetlen tintaszínt.
A tintaellátás beállításakor a tintatovábbító vasgörgő forgási ívét általában a beállítási tartomány felén belül kell szabályozni. Ez lehetővé teszi a tintaellátás rugalmas beállítását, amikor a tinta koncentrációja a nyomtatási folyamat során megváltozik, így biztosítva az egyenletes tintaszínt és megelőzve a színkülönbségek problémáit.
04. Rossz csillapítási tényezők: Ofszetnyomtatásnál a nem megfelelő csillapítás is könnyen színeltérésekhez vezethet. Például, ha a csillapító henger excenteres, a nyomólappal való inkonzisztens érintkezés könnyen különbségeket okozhat a lemezre szállított víz mennyiségében.
Továbbá, ha a csillapítóhenger hüvely elöregedett vagy felszívta a tintát vagy a szennyeződéseket, az befolyásolja a nedvesítőhenger abszorpcióját és a nedvesítőoldat egyenletes eloszlását.
Ezen túlmenően a csillapítórendszer szivárgása szintén befolyásolja a nedvesség egyenletes eljuttatását a nyomólapra. Ezek a hibák megzavarják a tinta egyenletes és stabil átvitelét a nyomólemezre, ami színeltéréseket eredményez a nyomtatott termékben. Ezért a jó nedvesítési rendszer fenntartása érdekében a tintahengereket gyakran meg kell tisztítani, és az elöregedett tintahenger hüvelyeket ki kell cserélni, hogy hatékonyan megakadályozzák a nyomtatási színkülönbségeket.
05. Rossz tintaminőség: A nem megfelelő tintaréteg vastagság és viszkozitás könnyen színeltérésekhez vezethet a nyomtatás során. Nyomtatás közben csak mérsékelt és egyenletes festékréteg biztosíthatja a nyomtatott tinta színének minőségét, és hatékonyan akadályozza meg a nyomtatási elkenődést. Ha a tintaréteg túl vastag, akkor ennek megfelelően megnő a viszkozitása, ami a nyomtatás során könnyen porosodhat és elmosódhat a papír, ami befolyásolja a tinta színének egyenletességét. (A kép a Baidu Images-ből) Ha azonban a tintaréteg túl vékony és a tinta viszkozitása túl alacsony, a nyomtatott termék tintaszíne halványnak tűnik, ami rossz vizuális hatást eredményez.
Másrészt a tinta tixotróp tulajdonságaiból adódóan a nyomdagép hosszabb működésével és a nyomtatási sebesség növekedésével a gép súrlódási tényezője nő, a festék hőmérséklete fokozatosan emelkedik, ennek megfelelően csökken a viszkozitása. Ez azt eredményezi, hogy a tinta színe minden nyomatnál világosabb lesz, ami következetlen tintaszínt eredményez a termékek kötegeiben, és színkülönbségeket eredményez.
Ezért ezeket a tényezőket teljes mértékben figyelembe kell venni a tinta elkészítésekor. A tintakoncentrációt az éghajlati hőmérsékletnek és a nyomdagép jellemzőinek megfelelően kell beállítani, hogy csökkenjen a nyomtatás során fellépő színeltérések valószínűsége, és relatív stabilitást érjünk el a nyomtatott tinta színében.
A tényleges nyomtatás során azonban elkerülhetetlen a tinta viszkozitásának csökkenése. A tinta színe gyakran kezdetben sötétebb, és idővel fokozatosan elhalványul. Ez megoldható a tintatovábbító henger forgásszögének megfelelő beállításával a tintaáramlás fokozatos növelése érdekében, így biztosítva a tinta egyenletes színét a különböző nyomtatási sorozatokban. Köztes és összetett tinták keverésekor kerülje a jelentősen eltérő fajsúlyú tinták használatát, hogy megelőzze a nyomtatás során a tintaszökőkútban a "rétegződést" (ülepedést és szuszpenziót), ami színeltéréseket okozhat.
A folyamatos és egyenletes tintakibocsátás fenntartása érdekében a tintaszökőkútban lévő tintát gyakran meg kell keverni egy tintakéssel. Továbbá, mivel a tintaszökőkútban a tintaszint jelentősen csökken a nyomtatás során, a tintaszökőkút lapátja és a tintatovábbító görgő közötti rés szűkülhet, ami csökkenti a tintakibocsátást, és világosabb nyomtatott színt eredményez.
Ennek elkerülése érdekében alapvető fontosságú, hogy a gyártás során rendszeresen töltse fel a tintaszökőkút az egyenletes tintaszint megőrzése érdekében. A tinta viszkozitásában bekövetkező túlzott ingadozások elkerülése érdekében, amelyek befolyásolhatják a nyomtatott színek egyenletességét, a gumihengerek és a vasgörgők közötti érintkezés nem lehet túl szoros, és a görgők nem lehetnek túl kemények. Ez minimálisra csökkenti a súrlódási hő hatását a tinta tixotrópiájára, csökkentve a tinta fakulását.
06. Gyenge hordozóanyag: A napi nyomtatási folyamatok során a szubsztrátum anyagának különbségei is a színeltérések okai. Például az aljzat fényében és árnyalatában mutatkozó különbségek színeltérésekhez vezethetnek. (A kép forrása: Baidu Images) Ha például a dombornyomott fémezett papírt vesszük, a fémezett papírfelület árnyalatának eltérései következetlenségeket okoznak a nyomtatott színben. Ezért a színes termékek nyomtatásához lehetőleg egyenletes fényű és árnyalatú hordozót kell használni. Ha az objektív tényezők miatt két különböző színű és fényű anyagot használnak ugyanabban a tételben, akkor azokat külön kell nyomtatni. A tinta árnyalatát és a nyomtatási nyomást úgy kell beállítani, hogy a két anyag nyomtatott tinta színe lényegében egységes legyen, elkerülve a színkülönbségeket.
07. Rosszul működő gépek: Ahhoz, hogy jó munkát végezzünk, először rendelkezni kell a megfelelő szerszámokkal. A gép jó teljesítményének fenntartása megbízható garancia a nyomtatott tinta minőségének javítására. Ha azonban a gép hibásan működik, például egy instabil nyomtatási rendszer, amely inkonzisztens nyomást okoz az egyes lapokon, vagy egy hibás papíradagoló rendszer, amely gyakran üres lapokat vagy több lapot nyomtat, ezek a színkülönbség-problémák legvalószínűbb okai.
Ezért elengedhetetlen a berendezés rendszeres karbantartása és karbantartása. Ügyeljen a kritikus gépalkatrészek, például görgős tengelyek kenésére, hogy megelőzze a kopást és szakadást, biztosítva a nyomtatási mechanizmus megfelelő működését és a nyomtatási nyomás állandóságát. Állítsa be az adagolót és a légszivattyút, hogy biztosítsa az akadálytalan levegőáramlást és a normál lapadagolást, biztosítva a sima papíradagolást üres lapok nélkül. Ez kulcsfontosságú a nyomtatási színeltérések elkerülése érdekében.
08. Hibás nyomólemezek: A nyomdalemezek a kiváló minőségű képreprodukció egyik alapvető elemei-. A nyomtatási folyamat során csak akkor lehet garantálni a tintaátvitel stabilitását, ha a nyomólemez deformálatlan és kopásmentes. A nyomtatási folyamat során, ha a féltónusos szita elmosódik vagy deformálódik a kopás miatt, vagy a vonalak megnagyobbodnak a kopás miatt, a tintafelvétel változása elkerülhetetlenül színeltéréseket okoz a nyomtatott termékben.
Ezért a színes termékek nyomtatásakor kulcsfontosságú a nyomtatási nyomás megfelelő szabályozása, valamint a gumihengerek és a nyomólapon lévő csillapítógörgők érintkezési nyomásának beállítása, hogy elkerüljük, hogy a túlzott nyomás fokozza a nyomólemez kopását és színeltéréseket okozzon a nyomtatott termékek között. Másrészt a jó simaságú és minimális porosodó vagy szöszhulló anyagok használata szintén hatékony módja annak, hogy elkerüljük a nyomólemez nyomtatás közbeni kopását és deformálódását, ezzel is segítve a színeltérések elkerülését.
09. Gyenge hátlap: A hátlap a tintaátvitel közege, és jelentős hatással van a nyomtatott tinta színére. Ha a hátlap anyaga gyenge rugalmasságú, minden nyomtatási ciklussal fokozatosan süllyed és deformálódik, és nehéz lesz visszatérni eredeti helyzetébe, ami következetlen tintaszíneket eredményez a nyomtatott termékek között.
Továbbá, ha egy réteg tinta, papírtörmelék vagy más szennyeződés tapad a hátlapra a nyomtatás során, az szintén színeltéréseket okoz a nyomtatott termékben. Ezért a színes termékek nyomtatásánál egy bizonyos fokú rugalmasságú takarót kell választani, és a takaró felületét rendszeresen meg kell tisztítani, hogy eltávolítsák a lenyomatokat vagy a papírtörmeléket, hogy elkerüljék a rossz takaró miatti színeltéréseket.
010 Különböző fényforrások jellemzői és megfigyelési szögek A nyomtatott anyagok tintaszínének azonosítására használt fő fényforrások a napfény (természetes fény), a fénycsövek és az izzólámpák.
Ezek a fényforrások eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek, ami a kibocsátott fény színének különbségét eredményezi. Például a napfény tiszta fehér, így a színmegfigyelés viszonylag pontos. A fénycső fénye kékes{2}}fehér, hasonló a napfényhez. Az izzólámpa fénye azonban vöröses-sárga árnyalattal rendelkezik, ami megnehezíti a szín pontos azonosítását. Bár a napfény és a fluoreszkáló lámpák némileg hasonlóak, különbségeiket figyelembe kell venni a jó minőségű színes termékek azonosításakor.
A fény hatása a tinta színének azonosítására nemcsak a fényforrás jellemzőitől függ, hanem nagymértékben függ a fény intenzitásától és a megvilágítás szögétől is. Ugyanazon fényforrás mellett a távolról kibocsátott fény gyengébb lesz. A helyes megvilágítási szögnek olyannak kell lennie, hogy a beesési szög egyenlő a visszaverődés szögével. A fény elkerülhetetlenül megtörik, amikor rávilágít a mintára, de ennek nincs nagy hatása a tinta színére. A nyomtatott anyagok tintaszínének meghatározásakor a fényforrás intenzitása és a megvilágítási szög azonos körülményei között kell elvégezni, akár nappal, akár éjszaka.
